Torma Dávid
Photography     
Példa cím
**    PORTFÓLIÓ    **    GLAMOUR   **    BUSINESS    **

Még 2016 nyarán volt szerencsém egy számomra különleges fotósorozatot készíteni, aminek köszönhetően igencsak sokat tanultam. Itt nem feltétlen csak a fotózás technikai részére gondolok.

Sokan úgy gondolják, hogy a fotózásban az emberábrázolás a legnehezebb (itt nem a riportfotózásra gondolok, ahol úgy is tudunk személyeket fotózni, hogy az aktuális modellünk lehet észre sem veszi). Inkább az emberábrázolás azon részére gondolok ahol a modellünkkel folyamatos kapcsolatban állunk, kommunikálunk, inspiráljuk és ha nem profi modellről van szó próbáljuk feloldani. Fontos, hogy mindig megtaláljuk az összhangot. Talán ezért is szeretem ezt a típust a legjobban. A már említett fotózásig én is szentül hittem, hogy ha elsajátítom ezeket a képességeket, a jó kommunikációt a gyors kapcsolatteremtést  és könnyen rá tudok hangolódni az aktuális modellemre, akkor a már meglévő technikai
tudásommal nem ütközhetek semmilyen akadályba. TÉVEDTEM! 

A téma adott volt, egy gyönyörű lányt Dorottyát (Későbbiekben csak Dodót) kellett fotóznom szép környezetben a lovával, Ninával.
Kitaláltuk az időpontot. Otthon már előző este gondosan összepakoltam minden felszerelést, amire csak szükségem lehet, meg még pár dolgot a biztonság kedvéért. A találkozót délután 5-re beszéltük meg a lovarda előtt, Piliscséven, úgy fél órával előbb is érkeztem, ugyanis se kapkodni se késni nem szeretek. Nem sokkal később Dodó is megérkezett, Ő volt az egyik modellem. ementünk a lovardába és bemutatott a másik modellnek, Ninának, aki egy gyönyörű pej (barna paci) volt. Érkezésünk után Nina egy kis csinosításon esett át, Dodó lekefélte szőrét, befújta szőrfénnyel és hasonlók.
Ekkor tudtam meg azt is, hogy létezik olyan, hogy lócsoki - a lócsoki lovaknak adott jutalomfalat, kockacukor helyett! De senkit ne tévesszen meg, nem finom!! (legalábbis nekem nem ízlett) :D Amikor nekem kellett tartanom a pacit kicsit meglepődtem (vagyis inkább csak akkor tapasztaltam először), hogy milyen nagy erő van egy ilyen állatban.

Kb 1 óra múlva mindhárman készen álltunk a bevetésre! Kivonultunk egy búzamezőre,nem oda ahol a Chocapic keletkezett, ez egy másik búzamező volt!
Összeraktam a világítást és kezdődött a móka!
Hamarosan kiderült, hogy a fekete állványtáskát a földön a lovak hajlamosa ijesztőnek találni, szerintem kígyónak hiszik, bár kétlem, hogy Nina valaha is találkozott volna kígyóval. Na mindegy, hamarosan mindenki megbarátkozott a kipakolt felszerelésemmel, a vakuvillanások sem voltam zavaróak, így elkezdtem fotózni . A második akadályba akkor ütköztünk amikor a búzamezőn rájöttünk, hogy Nina még nem evett  és valószínűleg a búzamezőn növögető búza igencsak a kedvencei közé tartozik. Amikor nagy ritkán sikerült rávennünk, hogy a derékig érő búzából kiemelje a fejét, akkor legtöbbször egy óriási adag kaja lógott ki a szájából és az Istennek sem akarta engedni, hogy azt elvegyük tőle. Közben persze a napocska megállíthatatlanul kezdett elbújni a horizont alatt, a végén én már csak lőttem és lőttem reménykedve, hogy lesz pár kép ahol Nina nem kajál, látszik a feje és lehetőleg nem a gazdáját taszigálja. LETT IS!
Bár nem sok,de lett!


Minden elkészült fotón rengeteg utómunka van, mivel vagy ki kellett retusálni a kaját a pici szájából, a vagy csak becsukni azt. A legjobb képeken természetesen nem látszott a farka amit utólag kellett odavarázsolnom vagy éppen egy drótkerítést kiszednem. Végül nagyon büszke voltam az elkészült képekre, főként ezzel a tudattal, hogy nagyon megszenvedtünk érte, bármennyire is egyszerűnek tűnik egy ilyen fotó, hisz nem kell hozzá más mint egy fényképezőgép, egy gyönyörű lány, egy szintén gyönyörű ló és egy naplemente!

Aki esetleg hasonló projektre vállalkozna, annak a következők a tanácsai:

- A paripa a fotózás előtt legyen megetetve
- Az állványtáskát vagy bármilyen távolról kígyóra hajazó dolgot hagyj a kocsiban
- Mire csak elkezd lemenni a nap, már legyen minden felállítva/beállítva a helyszínen
- Ha vakut használsz, azt lehetőleg ne ernyővel, ha mégis akkor vigyél egy plusz ernyőfogó embert(a szél nem az ernyő barátja)
- És végezetül legyen nálad lócsoki (de meg ne kóstold!) :)

​És végezetül 1-2 elkészült kép: